Medvemese

Utolsó frissítés: 2016. február 02. kedd Írta: Balogh József

Balogh József

Medvemese

Álmodott a medve:

mézre szottyant kedve,

de fáradt méhek

nem gyűjtöttek mézet.


Semmivé lett terve,

óg-mógott őkelme,

mondta fűnek-fának,

a méh lusta állat!


Kinevették persze,

keserűbb lett kedve,

csak a mancsát nyalta,

ma is nyalja, nyalja…


Aztán virág érett,

megjöttek a méhek,

telt egyre a kaptár.

"Akácméz kell? Van már!"

- zöngték korán kelve,

s jóllakott a medve.


Ám a valóságra

rájött szegény pára,

mese volt az álma,

és a hasa persze

dehogyis volt telve,

a virágzás messze,

s téli álmát tovább

aludta a medve.