Ez a macska más mint a többi

Nyomtatás
Kategória: Döntős mesék
Utolsó frissítés: 2016. máj. 20. péntek Írta: Jelige: Nyávogás

Ez a macska más mint a többi

 

 ez a macska mas mint a tobbi.jpg

       Történt egyszer Orosháza egyik csendes kis utcácskájában, hogy a nagymamám keserves cica nyávogásra lett figyelmes. Meg is találta a bokor tövébe a nyávogás forrását, egy nagyon pici, néhány napos kis ordas cica képében. Nem messze tőle az anyukáját is meglátta az úttesten. Az anyamacskát elütötte egy autó.

      Mamám az ölébe vette a kis állatot, és bevitte a konyhába. Papa durcásan jegyezte meg, hogy - Hát ezt meg minek hoztad ide? - és kifordult a konyhából.

Ekkor kezdődtek a problémák, mert a cica még enni sem tudott. Szerencsére, a mamám mindent gondosan elrak, és a régi cumisüvegemet megtalálta. Melegített tejet, egy kis cukrot tett bele, és a kis jószág kicuppogta az utolsó cseppig.

 

Egy doboz lett az otthona, amit melegen kibéleltünk. Abban jóllakottan, nagy hassal elnyújtózott és édesen elaludt. Nem tartott sokáig a nyugalom, mert néhány óra múlva ismét megéhezett. Ilyenkor keserves nyávogással jelezte, hogy eljött a következő etetés ideje. Nappal ezt még nagypapám el is viselte valahogy, de amikor éjszaka zendített rá a cicus, követelve a tejcsi adagját, akkor mindig bosszúsan mondta a mamának, hogy takarítsa el a háztól a macskát. Mamás is, meg én is nagyon megszerettük Cindrit, és már nevet is adtunk neki. Mama, hogy elkerülje a veszekedést, a csörgő órát felhúzta, és mielőtt a keserves nyávogás felébresztette volna az egész házat, megetette az elégedett macskát.

Telt múlt az idő, Cindriből nagyon szép kis ordas cica lett. Fényes szőrét, csillogó szemét mindenki megdicsérte. A papa is csak akkor nézett rá rosszallóan mikor a székére ült, és hagyott maga után néhány szőrszálat, egyébként elviselte.

Egy napon reggel hiába melegítette meg a mamám a tejecskét a cicának. Csodálkozott is, mert mindig a macska volt az első, aki belépett a konyhába, és addig dörgölőzött, míg meg nem telt tejjel a tálacskája.

Hívogatta, de Cindri nem jött elő még délben sem. Ekkor a mamám a szomszédoktól kétségbeesetten kérdezgette, hogy nem látták-e Cindrit. De nem látta senki. Így telt el a második nap is. A harmadik nap reggel, mikor a mama ment a boltba összetalálkozott az egyik szomszéddal, akinek elpanaszolta a cicus eltűnését. A szomszéd megemlítette, hogy találtak egy cicát a környéken, és megmondta azt is, ki fogadta be. A mama alig várta, hogy hazaérjen a boltból, letegye a kosarát és máris sietett a megadott címre.

Becsöngetett, és ahogy a kapun beengedték, nem kellett semmit mondania, mert Cindri odafutott hozzá, és panaszos nyávogással mondta el, hogy haza akar menni.

Mama az ölébe kapta az elkóborolt jószágot és sietett vele haza.

Otthon a nagypapa úgy tett, mintha haragudna, hogy megkerült a kis csavargó, de a szája sarkában mosoly bujkált.

-          Hát csak hazajöttél, te kis tejpusztító! - mondta neki, majd elment valahová.

      Kis idő múlva visszajött, és a zsebéből kivett egy konzervet, ami a kedvence volt Cindrinek. Kibontotta, szedett belőle a macska tányérjára, amíg evett, megsimogatta a macska hátát.

Mama nem szólt semmit, csak mosolyogva nézte ?ket.

      Ez pontosan így történt, aki nem hiszi, járjon utána!

© 2011 Orosházi Gyermekkönyvtár. Könyvtárunk honlapja 2007. március 22-én indult. Az oldalon lévõ információkat felrakta és frissíti:
Kiss Márta. kismart@gmail.com. A honlapot készítette: Varga Ádám. xxv25.weboldala.net. Illusztrátor: Mester Kata. mester_kata@yahoo.com
Designed by Joomla 1.7 templates and web hosting by justhost reviews. All Rights Reserved.