Történetünk

A gyermekkönyvtárunk története

Nyomtatás
Kategória: Szövegek
Utolsó frissítés: 2011. március 13. vasárnap Írta: Kiss Márta

Részlet Kiss Márta Julianna 2003-ban „Könyvtárhasználati szokások és funkciók változásai a gyermekkönyvtárakban az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár gyermekkönyvtárának tükrében” című szakdolgozatából.

Az "én könyvtáram" története 1949-ben kezdődött, amikor a város 3 000 Ft-ot irányzott elő könyvtárának létrehozására. 1949. június12-én, a kultúrhét alkalmával Ortutay Gyula kultuszminiszter nyitotta meg a létesítményt a volt Polgári Olvasókör termében. Annak könyvgyűjteménye, majd a Békés Megyei Körzeti Könyvtár által adományozott könyvek képezték az állomány alapját. Két tiszteletdíjas könyvtáros 2500 kötetből látta el a kölcsönzést csütörtökön és vasárnap délután.

1952. november 7-én a kitüntető Járási- Városi Könyvtár címet kapta. 1959-ig látta el könyvvel a járás községeiben működő 13 letéti könyvtárat, melyek később községi könyvtárként működtek tovább, de az orosházi könyvtár szakmai felügyelete alatt.

1969-ben középfokú általános ellátást biztosító B típusú közművelődési könyvtár lett. Ekkor állománya 33. 705 könyvtári egység, beiratkozott olvasója 3685 fő volt.

Állandó finanszírozási problémákkal és folyamatosan helyhiánnyal küszködött, míg sok év magánházból magánházba történő vándorlás, helykeresés után 1984-ben elfoglalta jelenlegi helyét a volt Járásbíróság épületében. Az elkövetkező évek alatt sajnos bebizonyosodott, hogy az épület csak kívülről tűnik nagynak, hiszen 997 négyzetméteres alapterülete csak 42%-a annak a nemzetközi normának, melyet a város lakosságának létszáma megkívánna. /A lakosság száma 34 ezer fő./

A bekövetkezett társadalmi változásokkal felmerült az igény, hogy a 40 évig tartó korlátlan államhatalmat korlátozni kell, azaz az államnak ki kell vonulnia a kulturális intézmények irányításából. Ezzel együtt azonban az állam a finanszírozásból is kihátrált, ezzel pedig a fenntartásra fordítható keret is beszűkült. Legfontosabb feladat tehát az volt, hogy fel kellett mérni a könyvtár jelenlegi és jövőbeli pénzügyi lehetőségeit, pontosan meg kellett ismerni a könyvtárhasználók igényeit, hogy elsőbbséget kaphassanak azok a tevékenységek, melyeket fenn akartunk tartani, vagy amelyeket fejleszteni kellett. Csak így lehetett dönteni arról, hogy mit kell, és mit lehet feláldozni a pénztelenség miatt.

Egy önkormányzati intézmény, így a közművelődési könyvtár is, teljes egészében a fenntartó alárendeltje. A hálózatok, a módszertani segítség megszűntével magára maradt a könyvtár. A kor kihívásai, a nyugatra történő nyitás, a számítástechnika, az információ új megjelenési formái és fontossága nagy feladat lett a könyvtáraknak. Mindezek mellett még a puszta létért is küzdeni kellett.

A könyvtárunknak 1989-ben, a rendszerváltás évében 82. 924 egységnyi állománya volt, ebből 4 millió forintot érő könyvvagyona, melynek értékét gyűjteményi jellege és értéke eszmeileg megtöbbszörözött. Beiratkozott olvasóink száma 4. 007 fő volt. A Justh Zsigmond Városi Könyvtár nyilvános könyvtár, bárki tagja lehet, és a nyitvatartási idő alatt igénybe veheti a könyvtár szolgáltatásait.

A gyermekek könyvtári ellátása ekkor egy gyermekrészlegnek nevezett, nem túl nagy alapterületű teremben történt. A rendelkezésre álló terület nagysága természetesen behatárolta a lehetőségeinket is, így az alapvető funkciókon kívül – kölcsönzés és helyben használat – nemigen tudtunk többet nyújtani.

III/2 Minőségi változás

Az alapvető minőségi változás a rendszerváltás utáni időszakban következett be. Az orosházi könyvtárak átalakulása a rendszerváltozás kapcsán tipikusnak mondható. 1990-ben a szakszervezeti könyvtárak felbomlottak és a városunkban működő Szakszervezeti Könyvtár teljes állományát és helyiségeit a mi könyvtárunknak adományozta. Ezek a helyiségek a város főutcáján álló Művelődési Központ emeletén találhatók, több utcányira a könyvtártól.

A felnőtt könyvtár földszintjén található a családi könyvtár, a zenei részleg, az információs Köz-Pont, és itt kapott helyet az olvasószolgálatban dolgozó könyvtárosok pultja is. Itt fogadják az olvasókat, intézik a beiratkozás és a kölcsönzés adminisztrációját. Az emeleten található az olvasóterem, a kölcsönözhető szakirodalom, az igazgatói és a feldolgozó iroda. Az épülethez tartozik még egy raktár, s egy kis iroda, ami a rendszergazda birodalma - tehát igen zsúfolt.

A beiratkozott olvasók, a látogatók, a kölcsönzött dokumentumok száma alapján a könyvtár igénybevétele egyre nő. Az intenzív könyvtárhasználatnak csak az egyik oka a növekvő könyvárak. A másik az oktatási módszerek változása, az oktatásban résztvevők nagyobb száma. Az igénybevételt a szolgáltatások megnövekedett kínálata is fokozza. A könyvtár napról napra újabb ismerethordozókkal bővülve médiatárrá alakult, helyi információs központként is működik, új információs technikákat, Internetet vezettünk be. A helyhiány egyre jobban szorító tényezővé vált. Gyakorlati szempontok alapján megszületett a döntés, mi költözünk – és gyermekrészlegből "különálló" gyermekkönyvtárrá váltunk.

Hatalmas lehetőségek tárultak fel ezzel előttünk. Legfontosabb feladat volt, hogy fel kellett mérni a könyvtár jelenlegi és jövőbeli lehetőségeit, pontosan meg kellett ismerni a könyvtárhasználók igényeit, hogy elsőbbséget kaphassanak azok a tevékenységek, melyeket fenn akartunk tartani, vagy amelyeket fejleszteni kellett.

III/2/a A gyermekkönyvtár választéka és elrendezése

A gyermekkönyvtár külön épületben, a művelődési ház emeletén kapott helyet. Két terme van. A külsőben található a ruhatár, az adminisztráció, a tájékoztatási pont, a szabadpolcos könyvkiválasztó tér. Az olvasóterem különálló helyiség; itt leülhet az olvasó, lexikont böngészhet, házi feladatot írhat, társasjátékozhat, újságokat olvashat, folyóiratokat lapozgathat. A könyvtárhoz tartozik még egy 12 négyzetméteres zárt raktár is. A gyermekkönyvtár dokumentum- állományának 90%-át könyvek alkotják. Megtalálhatók még a régi bakelit lemezek is, ezek kölcsönözhetők, van néhány videokazetta (a címek változóak, az igényeknek megfelelően alakul, a felnőtt könyvtárból kölcsönözve) és vannak időszaki kiadványok is.

A folyóirat olvasó sarokban 2 napilap, 16 féle ifjúsági lap, 3 gyerek magazin, 17 fajta havilap található (nem csak gyerekeknek, pl. Cinema, Házi praktika, História, Élet és tudomány stb.). A folyóirat-állomány is különböző igényeket elégít ki, a könyvtár központi fekvéséből adódóan felnőtt olvasók is felkeresik és igénylik a komolyabb témájú lapokat. A helyben olvasás leggyakoribb formája a folyóirat-olvasás. Folyóirat-olvasó állványokon találhatók a folyóiratok, időszaki kiadványok.

A szabadpolcos könyvtár nyitott rendszere lehetővé teszi, hogy minden olvasó önállóan is eljusson a számára szükséges művekhez. Természetesen sokan inkább a könyvtáros segítségét kérik vagy szemmel láthatóan szükségük van rá. A könyvkiválasztó övezetben a szépirodalom betűrendben sorakozik a polcokon, formai vagy tartalmi szempontból kiemelt csoportok: versek, kötelező olvasmányok, nagy alakú meséskönyvek, leporellók, kötelező irodalom. Az ismeretterjesztő irodalom szakrendben áll, itt a kiemelt csoportok: Így élt… sorozat, egyéb életrajzok, Mi micsoda, Búvár, Kolibri, Kis természetbúvár, Képes történelem, Új képes történelem, Képes földrajz c. sorozatok (lásd 2. Melléklet).

A választás megkönnyítése érdekében az ifjú olvasókat színes csíkok segítik az eligazodásban, ezek a könyv gerincére vannak felragasztva. A szépirodalmi állományban más-más színű csíkot kapnak a versek, az életrajzok, a történelmi regények, a kalandos könyvek, a romantikus lányregények és az állattörténetek. A szakirodalom egységes zöld színcsíkot kap. Az állványok fölött és végén nagyobb egységeket, kiemeléseket feltüntető vidám, színes táblák vannak elhelyezve: szépirodalom, ismeretterjesztő irodalom, kötelező olvasmányok, versek. Az eligazító feliratok mind a kiválasztást, mind pedig a visszaosztást jelentős mértékben segítik. Nem csupán a tájékoztatást szolgálják, hanem figyelemfelkeltő funkciójuk is van. Közvetlenül a polcokon az ábécé betűi, jelentős írók nevei, illetve szakjelzettel együtt egy-egy témakör megnevezése található, ezzel is segítve az önálló tájékozódást.

A rend megőrzése őrjegyekkel (custos) történik, a kisebbeknek színes, „választó lapokat” adunk, ezek saját készítésű színes táblácskák, amelyek vidám színűek, rajtuk egy-egy ismert mesehős, rajzfilmfigura. Így aztán örömmel veszik kézbe kicsik és nagyok. Ezek használatával nagyobb az esély arra, hogy a megnézegetett könyvek valóban a helyükre kerüljenek vissza. Barátságos hangulatú helyiségeket igyekszünk teremteni, folyamatosan gondozgatva és szépítgetve azt, hogy kellemes összkép alakuljon ki a könyvtárunkba először ellátogatókban is, és jól érezze magát nálunk. Oldott, barátságos légkört igyekszünk teremteni, hogy szívesen járjanak hozzánk a gyerekek, megszeressék a könyvtárat, megtanuljanak tájékozódni, megismerkedjenek a szolgáltatásainkkal, hogy később más könyvtárakban is képesek legyenek eligazodni.

Nagyon eltérő, de nagyon fontos lehet a szolgáltatások „tálalása”: az épület légköre, a használat egyszerűsége, a rendszerek és az eljárások hatékonysága, és mindenekelőtt a könyvtárosok hozzáállása.

III/2/b Mit kívánnak a gyerekek?

Nálunk a gyermekkönyvtári funkciók bővülését a folyamatosan felmerülő újabb és újabb felhasználói igények hívták életre. Nem elég csak a használókat ismerni, meg kell tudni, mit kívánnak a potenciális használók. A kérések és a használat elemzésével, naplók, kérdőívek, ötletdobozok és -táblák segítségével folyamatosan próbálunk figyelni az igényekre, és lehetőségeinkhez képest teljesíteni is próbáljuk a kéréseket. Nyitott fül és szem (a használók és potenciális használók könyvtáron belüli és kívüli megnyilvánulásainak figyelemmel kísérése), személyes interjúk, beszélgetések- szintén fontos tényezői stratégiánknak, melynek fő célja minél több gyermek megnyerése, hogy olvasónkká váljon. Szórólapokat készítünk „jelenlegi, volt, és leendő olvasóinknak” szolgáltatásainkról.

A gyermekek nem kívánnak lehetetlent. Ezeket az igényeket nem túl nehéz feladat teljesíteni, és talán ezek az első lépések a gyermekolvasók megnyeréséhez. Mert mit akarnak a gyerekek?

- Barátságos, informális környezetet és légkört, ahol felüdülést és társaságot lehet találni, és még véletlen sem hasonlít semmi benne az iskolához. Sokat beszélgetünk velük arról, hogyan szépíthetnénk még kis könyvtárunkat, felajánlott játszóházi „alkotásaikat”, nekünk készített rajzaikat örömmel látják viszont az ablakokon, szekrényeink oldalán.

- A lehető legkevesebb, de egyértelmű szabályt szeretnének, egyszerű és gyors kölcsönzési, visszavételi stb. eljárásokat.

- Olcsó másolatokat, az információ-hozzáférésért a lehető legkevesebbet kelljen fizetni. Nálunk szelektált, de ingyenes a fénymásolás és a nyomtatás.

- Többféle övezetet az egyéni és a csoportos munkához, kényelmes ülőhelyeket, hosszú nyitvatartási időt.

- Barátságos és segítőkész könyvtárosokat, akik nemcsak tájékozottak, hanem „láthatóak”, megszólíthatók és türelemmel fogadják azokat a kérdéseket is, amelyek ostobának tűnnek a számukra. Ebben már igen nagy rutinunk van, a gyerekek gondolatait is kitaláljuk, megértjük a fogaik közt elsziszegett kérdéseket, megfejtjük az olvashatatlan és pontatlan irodalomjegyzékeket. Megadjuk a választ azokra a kérdésekre is, amelyekre a kérdést megfogalmazó már nem is kíváncsi, és lassan már annak is örülünk, hogy egy alsós gyerek egyáltalán betűt néz, és nem képet.

- Önkiszolgálást szeretnének, amiben csak lehet, szabadpolcos böngészés lehetőségét, a böngészést elősegítő rendet.

Ha a gyermek tudja a szerzőt és a könyv címét is, akkor a gyermekbarát raktári rend miatt önmaga is megtalálja a polcokon a keresett művet. Ha nincs a könyv a szabadpolcon, akkor valószínűleg a raktárban van és behozzuk számára. Előfordulhat, hogy a keresett mű más olvasónál van, akkor előjegyzésbe vesszük. (Ehhez a gyermekkönyvtárban külön nyomtatvány van, amire a kérésen kívül az olvasó telefonszámát is feljegyezzük, így gyorsabban tudjuk értesíteni.)

Akadnak olyan gyerek is szép számmal, akik csak a könyv címét hallották egy barátjuktól. Az ő kéréseik teljesítéséhez a TextLib integrált könyvtári rendszer segítségét vesszük igénybe, árnyaltabb keresési lehetőségeket kínál, mint a cédulakatalógus. Ez a rendszer képes arra, hogy a cím ismeretében azonnal kiadja a keresett mű összes adatát, természetesen az írót és a raktári jelzetet is, ahol megtalálhatom azt. Persze ez fordítva is működik, ugyanúgy megkereshető egy szerző összes műve, vagy egy adott téma irodalma is benne. A keresett dokumentum megtalálása akár a cím egyetlen szavának ismeretében is megoldható. Az adatbeviteli űrlapon szereplő minden besorolási adatra rá lehet keresni, ez nagyban megkönnyíti a kölcsönző- és tájékoztató könyvtáros munkáját. Azonnal jelzi azt is, hogy az adott műhöz van-e példány rendelve, azaz a könyvtárban megtalálható-e a könyv, vagy tovább kell küldeni az olvasót egy másik könyvtárba, ahol ez megtalálható. Hagyományos feladataink /kölcsönzés, helyben olvasás biztosítása, irodalom-gyűjtés …/ a számítógép segítségével megújultak, olvasóinkat a felnőtt könyvtárban megtalálható dokumentumokról is tájékoztatni tudjuk, ha erre van szükség. Egy-egy keresésnél Internetet is tudunk használni, a szükséges anyagot -korlátozott mértékben- kinyomtatjuk, vagy ingyenesen, az olvasó által hozott floppylemezre töltjük. Nem kölcsönözhető könyveinkből fénymásolunk is (szelektálva másolunk, de nem kell érte fizetni).) Ha nagyon fontos a dokumentum beszerzése, akkor kérésére könyvtárközi kölcsönzésben is megkérjük számára, de sajnos itt a postaköltség őt terheli.

III/2/c Mit olvasnak a gyerekek?

Régebben a tanulóknak viszonylag jelentős hányada olvasott, legfeljebb mást, nem azt, amit a tanítója vagy magyartanára szeretett volna. /A házi olvasmányok listáján szereplő művek többsége két-három évtizeddel ezelőtt került fel oda (már nekem is ezek voltak a kötelező olvasmányaim), s bármennyit is változott közben a világ, rendületlenül őrzi a helyét./ Az évenkénti egy-két házi olvasmány cselekményét elmeséltette egy szorgalmasabb osztálytársával, és közben olvasta a maga örömére a detektív-, kém- és indiánregényeket, vagy éppen szerelmes giccseket. Olvasott, hiszen természetes meseigényét szinte kizárólag csak olvasással elégíthette ki. Csak hát ma már a gyerekek többsége semmit sem olvas, meseigényét bőségesen kielégítheti a tévécsatornákból és a videotékák polcairól. Az alapvető motívumokat, mintákat döntően a családban építik be a gyerekek, vagyis a nem olvasó gyerek mögött többnyire az olvasni alig tudó, az olvasást naplopásnak, értelmetlen tevékenységnek tekintő, vagyis a nem olvasó szülők állnak.

Ez főleg az alsós korosztályra igaz. Vagy inkább csak volt igaz? Az utóbbi időkig nem is igazán adtak ki jó színvonalú „igazi” gyermekkönyveket. Az alacsony példányszám mellett különösen feltűnőek voltak a tartalmi változások: radikálisan növekedett az ismeretközlő műfajú, illetve a sok és színes illusztrációval ellátott, kevés szöveggel kísért amerikai típusú mesekönyvek száma, s csökkent a klasszikus gyerekkönyvek, a népmesei gyűjtemények hozzáférhetősége.

Az ifjúsági és gyermekirodalom könyvkiadási adatai

Év

A kiadott művek száma

Átlagos példányszám

Összpéldányszám

1990

347

33 559

11 645 000

1994

664

13 149

8 731 000

1998

657

6592

4 331 000

Harry Potter hatalmas sikere azonban, és az eladott óriási példányszámok, úgy tűnik, elgondolkodásra késztették a könyvkiadókat arról, mi is kell a mai nemzedéknek. Meseregény ez, egy megalkotott, hagyományos értékekkel bíró „elvarázsolt” mesevilág csodákkal és varázslatokkal, amelyben a klasszikus mesei elemek mellett új szerepkörök, fantasztikus helyszínek és történések, érdekes kalandok, szokatlan szerzetek, eszközök és mágikus kellékek jelennek meg. Fantasztikus sikere talán annak tudható be, hogy a történések „peregnek”, szinte minden oldalon történik valami érdekfeszítő, és a kíváncsiság további olvasásra „kényszeríti” olvasóját. A cselekmények sorozata olyan pergő, mint egy izgalmas filmben a történések, talán ezért áll közelebb a videón felnövekvő gyermekek ízlésvilágához. A gyermekeknek szánt könyvekben feltétlenül kell, hogy legyen azonosulásra alkalmas hős mind a lányok, mind a fiúk számára, ebben mindkettő megtalálható. Irodalmi érték tekintetében ugyan nem kiemelkedő, de jó mesterségbeli tudással megalkotott szépirodalmi szöveg ez, talán az első mérföldkő lehet az olvasás megszeretéséhez vezető úton. Ha a gyerekek legalább egy — a mainál azért nagyobb — részét olvasóvá akarjuk nevelni, akkor háttérbe kell szorítanunk az irodalmi nevelés szempontjait az olvasóvá nevelés javára.

Az utóbbi időben kezdenek nagyon sok jó gyermekkönyvet kiadni ki a különböző kiadók, mintha ők is felfigyeltek volna a szűkös irodalmi kínálatra, újra ízléses formában kiadják a klasszikus ifjúsági irodalmat, sőt egyre több, mai fiatalokról szóló olvasmányokat is, melyek valóban érdekesek, izgalmasak, kalandosak, van bennük egy kis krimi, és könnyen beleképzelhetik magukat az adott szerepbe. A gyermekolvasó azonosulás nélkül nem képes beleélésre, beleélés nélkül viszont nincs élmény, az élmény nélküli olvasás pedig nem szórakozás.

Bátran ajánlhatók a kiskamasz korosztálynak az Animus kiadó, a gyerekek által "borítós könyveknek" nevezett kötetei. Kedveltek Nógrádi Gábor, Janikovszky Éva, Thomas Brezina, és Philip Pullman regényei. Továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek a Mi micsoda sorozat darabjai.

A könyv szeretete a legtöbb emberben gyermek- és ifjúkorban alakulhat ki. Az olvasás iránti érdeklődést könyvismertetésekkel, ajánlással, esetenként személy szerinti beszélgetésekkel próbáljuk felkelteni. Mióta könyvtáros lettem sokat változott a világ, de látom a körülöttem levőkön, bár jóval kevesebb az idő az olvasásra, de ha van kivel megbeszélni, mit olvastak, szívesen teszik máskor is. Van olyan fiatal, aki „mindenevő”, nem válogat. ?k azok, akik magukba fordulnak, nincs társaságuk, így az elolvasott könyvről sincs kivel beszélni. Amikor időnk csak engedi „kibeszélünk” egy-egy könyvet velük is. Ez nem nehéz feladat, hiszen a frissen megjelent könyvek ismertetőit természetes kíváncsiságból töviről hegyire végigolvasom, így nemigen akad olyan könyv a kezembe, amiről ne tudnék mondani valamit. Az olvasás élménye mindenki számára meghatározó lehet, csak tudni kell a megfelelő könyvet a megfelelő olvasóhoz eljuttatni.

A gyerekekre oda kell nagyon figyelni, mert kiválaszthatnak életkoruktól elmaradó olvasmányt (pl. ötödikes képeskönyvet), de életkorát és olvasási készségét meghaladót is (hasonló témában kell egyszerűbbet ajánlani). Korántsem mindegy, hogy az eddig egyáltalán, vagy keveset olvasó gyermek kezébe milyen könyvet adunk. A nem körültekintően kiválasztott olvasmány okozta sikertelenség, negatív élmény, a túl korán odaadott, erejét, felfogóképességét meghaladó könyv ugyanis az ellenkező hatást váltja ki, elmegy az éppen feléledő kedve hosszabb időre, esetleg örökre az olvasástól. A leglényegesebb az, hogy olyan művet ajánljunk, amelynek elolvasása a gyermek számára szórakozást nyújt. Esetleg nem tanul vele sokat, de örömmel olvassa, s közben izmosodik az olvasási rutinja, jó színvonalú mondatok sorával találkozva mintákat kap saját gondolatainak a pontos, és árnyalt kifejezésére. Az olvasmányok jelentős szereppel bírnak az alapvető erkölcsi fogalmak, az elfogadott társadalmi értékrendnek megfelelő attitűdök kialakításában is. A gyermekek általában a népmesékből ismerkednek meg az erkölcsi jó és rossz fogalmával, belőlük tanulják meg “a jó elnyeri méltó jutalmát, a bűnös pedig megérdemelt büntetését” típusú sztereotípiákat. De bőséggel kínálnak az új olvasmányok a tipikus élethelyzetekben eligazító magatartásmintákat is.

III/2/d Szolgáltatásaink

A változó világ, a felgyorsult élet a gyermek korosztályra is óriási hatással van. Televízió, videó, DVD, számítógép - berobbant a gyermekek életébe, gyermekeink ezen nőnek fel. Évekkel ezelőtt nálunk is beindult az a folyamat, hogy a gyerekek túlnyomó része csak kötelező irodalomért, vagy az iskolai feladatok megoldásához szükséges információért kereste fel könyvtárunkat és beiratkozott olvasóink elenyésző hányada jött el hozzánk valóban „csak” az olvasás öröméért. Egyre nehezebb feladatnak tűnt megtartani őket és becsalni a potenciális gyermekolvasóinkat a könyvtárba. Apró lépésekkel próbáltunk egyre közelebb kerülni hozzájuk. Igyekszünk vonzóvá tenni a könyvtárba járást különböző praktikákkal.

- Megváltozott összetételében és nagyságrendben a folyóirat-állományunk. Évről évre szórólapokon kérdezzük meg őket, mit szeretnének látni a polcokon, ezek alapján kívánságlistát készítünk és anyagi lehetőségeink függvényében, megpróbáljuk teljesíteni azt a legkeresettebb folyóiratok beszerzésével.

- Hétköznap társas játékok várják azokat, akik itt töltik a szabad idejüket.

- Pénteken és szombaton videózni lehet nálunk.

- Játszóházakat szervezünk, ezeket már várják a gyerekek, gyakran 50-70-en szorgoskodnak az olvasóteremben egy-egy nap folyamán. /Volt olyan nap, hogy 97 gyereket számoltunk meg./ Hagyományos barkácsolós játszóházaink: karácsonyi, farsangi álarckészítő, kokárdakészítő és a húsvéti. Tematikus játszóházaink beszélgetős barkácsolós foglalkozások (2000-ben muzeológusok is segítettek nekünk és a gyerekeknek I. István korával megismerkedni, 2001-ben az írás- és a könyvtörténet adta a témánkat, 2002-2003-ban Még tart a Potter -láz címmel tartottuk foglalkozásainkat). Nyári barkácsolós játszóházunk júliusban és augusztusban 2-2 hét.

- Gyerekprogramok, melyekre előadókat hívunk (Sólyom Tamás megzenésített versek, Koszecz Sándor népmesekutató stb.)

Aki a foglalkozásokon részt vesz, az előbb-utóbb maga is beiratkozott olvasónk lesz. A foglalkozás alatt a segítségnyújtás folyamatos, ám csak annyira szólunk bele a gyerekek munkájába amennyire igénylik azt.

Reméljük, hogy továbbra is szeretnek majd hozzánk járni, és nem csökken ( újra 2000 körüli lesz) a beiratkozott olvasóink száma.

Alapvető pedagógiai célunk, hogy minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd. Váljon számukra mindennapi szükségletté, igénnyé az olvasás örömet, feloldódást hozó gyönyörűsége. Érezzék a személyre szóló törődést és a segítő szándékú beavatkozást olvasmányaik helyes kiválasztásakor. Célunk nem a direkt olvastatás, inkább annak megmutatása, milyen lehetőségeket nyújtanak a könyvek, mi minden tudható meg belőlük, miért hasznosak számunkra, miért van szükség rájuk. Az, hogy valaki szereti-e a könyvet, olvas-e mindennap, döntően attól függ, hogy kisgyermek és ifjúkorban milyen élmények érték, milyen volt a környezetének a könyvekhez való viszonya. Nagymértékben befolyásolja az emberek könyvekhez való viszonyát az a társadalmi közeg, ahol él, és ahogy él. Nálunk, ahol „csendesebb” az emberek életritmusa, ahol talán nem annyira rohanó tempóban élnek, nincs annyi szórakozási lehetőség, hamarabb előkerülnek a könyvek, folyóiratok. A felnőtt korra az olvasáskultúra már kialakul, aki felnőtt korára olvasó emberré vált az már valószínű nem tud meglenni olvasás nélkül.

III/2/e Kapcsolat az iskolákkal

A könyvtár minden csoportja, így a gyermekkönyvtár is, minden évre munkatervet készít, havi bontásban rögzítve az adott hónapra tervezett közönségkapcsolatokat ápoló programokat

Az elmúlt húsz évben meghonosodott a pedagógusok és könyvtárosok gondolkozásában a tanulók önálló könyv- és könyvtárhasználatra nevelésének fontossága. Az alapvető tájékoztatási eszközök (bibliográfiák, lexikonok, katalógusok) természetesen még hagyományos formában is jelen vannak a könyvtárakban, tehát ismerniük kell azokat, és persze a használatuk módját, de fel kell készülni és készíteni őket ezek számítógépes használatára is.

Az iskolákkal nagyon jó a kapcsolatunk. Ma már tantervi követelmény a könyvtárhasználat, magyar és informatika órákon is előkerül, s örömünkre egyre több pedagógus fontosnak tartja, hogy a gyerekekkel megismertesse a gyermekkönyvtárat is. A beiratkozott olvasók 76%-a (1482 gyerek) általános iskolai tanuló, ezért a Beiratkozási naplóban a bontást a város iskolái alapján végezzük. Ebből kimutatható, hogy melyik iskola tanulói használják leginkább a könyvtárat, és melyeknél kell leginkább erőfeszítéseket tenni tanulói megnyerése érdekében, hogy potenciálisból tényleges olvasóinkká váljanak.

Az iskolában tanulni járnak, a könyvtárban olvasnak, könyvekkel ismerkednek, könyvekről beszélgetnek, kiegészítik tudásukat, gyakran tudatosan, sokszor pedig észrevétlenül. A tudás közvetítése nemcsak azt jelenti, hogy rengeteg információt, ismeretet adunk át, tudományos ismeretterjesztő anyagok, szakkönyvek, Internet oldalak sokaságával rohamozzuk a gyerekeket, hanem azt is, hogy érzelemgazdag tartalmakat nyújtunk a számukra.

Ma már a könyvtárbemutatáson túl is kérnek tőlünk a pedagógusok órákat, pld. katalógus, kézikönyvhasználat, népmesék, történelem, környezetvédelem stb. témakörben. A gyermekkönyvtárunk őrzi még cédulakatalógusát, melyet l995-ig építettünk, hogy be tudja mutatni a gyermekcsoportoknak. A betűrendes keresztkatalógusban kereshetünk címre, szerzőre, sorozatra és jeles közreműködőre. A katalóguscédula adatait részletesen megbeszéljük, összehasonlítjuk a könyvben és a cédulán szereplőkkel. Minden csoportnak meg kell keresnie katalógusfiókjában egy könyvet a címe, egyet a szerzője és egyet a sorozata alapján. Természetesen olyan könyveket jelölünk ki, amelyek az 1995-ig épített katalógusban és a polcon is megtalálhatók. A katalógusban kikeresett könyveket a polcon is meg kell találni, ez a legizgalmasabb feladat

A külvárosi iskolákkal szoros kapcsolatot építettünk ki, hiszen az odajáró gyerekek eleve hátrányosabb helyzetben vannak, mint a belvárosi iskolák tanulói. Hagyomány már néhány éve, hogy a pedagógusok negyedévente egyszer minden évfolyamot külön busszal behoznak hozzánk, és nekik könyvtárhasználati órával összekötött félnapos játszóházi foglalkozást rendezünk. Ilyenkor az adott évszak népi megfigyeléseit, népszokásait, hagyományait gyűjtjük egy csokorba, beszélgetünk róluk és valamilyen kézműves foglalkozást is tartunk. Az elkészült apróság akár ajándék is lehet szüleiknek, testvéreiknek.

A kapcsolatot szövegértő feladatlapok segítségével is tartjuk. Tanévenként minden alsós évfolyam 5-6 feladatlapot kap. Igyekszünk érdekes témákat választani, hogy legyen kedvük a gyerekeknek a plusz munkához, hiszen ezeket nem kötelező kitölteni. Ezek többnyire szövegértő feladatok kézikönyvhasználattal kiegészítve. A visszaérkezés 96%-os. A megoldott feladatlapokat kijavítjuk és értékeljük, májusban pedig elmegyünk az iskolába, s ott kapják meg a legjobbak jutalomkönyveiket könyvtárunktól.

Egyre több gyerek iratkozik be könyvtárunkba a város gyógypedagógiai szakszolgálati intézményéből is. Reményeink szerint ebben az évben is lehetőségünk lesz majd arra, hogy karácsony előtt meghívjuk őket egy rendkívüli játszóházba, ahol ezen a rendhagyó módon azok is megismerkedhetnek könyvtárunkkal, akik eddig még nem jutottak el hozzánk.

A fogyatékkal élők vagy egyéb okból hátrányos helyzetbe került emberkék társadalmi megítélése változóban van: a hagyományos, lekezelő gyámkodás helyett olyan szemlélet irányába kezd eltolódni, amely az önálló életvitelre, egyenlő lehetőségek, esélyek megteremtésére helyezi a hangsúlyt. A gyámolítás, bármilyen nemes indítékból is fakad, megbélyegzést eredményez. Arra készteti az egyént, hogy alulértékelje saját képességeit, önismerete torzul, és ez akadályozza őt az önmegvalósításban. A teljesebb emberi élet biztosításához a kulturális javakból is részesülniük kell, de ehhez speciális ellátást, speciális szolgáltatásokat igényelnek. A könyvtáraknak meg kell teremteni a feltételeket az ellátásukhoz, hiszen helyzetükből adódóan ők nehezebben jutnak információhoz.

Hátrányos helyzet okozója lehet az is, ha valaki nem jut el a kellő időben a megfelelő információhoz (vagy éppen egyáltalán nem jut semmilyen érdemleges információhoz). A nyolcvanas évek elejétől tapasztalni kellett, hogy nincsenek meg azok a tájékoztató helyek, ahol a közösségek tagjai, így a gyerekek is, a hétköznapi életben való eligazodáshoz kaphatnának segítséget. Nálunk az ilyen kérdésekre is választ lehet kapni: „Hol kell elintézni, hogyan… és itt az élet legkülönbözőbb kérdései következnek a tanulással, továbbtanulással, ügyintézéssel, emberi krízishelyzetekkel kapcsolatban. Az információhoz jutás esetleg akár kiút is lehet számára.

Pszichológiai, pszichés eredetű személyiségproblémák, a deviáns, az elvárt normarendszertől eltérő viselkedési formák, a nem tolerált (etnikai, vallási, normarendszerbeli) másság stb. leküzdésében a biblioterápia alkalmazása kézenfekvő megoldás lehet. Meg kell találni a könyvhöz az olvasót – és az olvasóhoz a könyvet. Talán a megfelelően kiválasztott és ajánlott könyv az ő élethelyzetére is megoldást nyújthat.

III/2/f      És mások…

A könyvekkel és a könyvtár hangulatával való ismerkedést nem lehet elég korán elkezdeni, ezért köszönet azoknak az óvónőknek és pedagógusoknak, akik „veszik a fáradtságot” és elhozzák hozzánk a rájuk bízott csemetéket.

Az óvodákkal és az óvónőkkel igen szoros kapcsolatot alakítottunk ki. Az iskola-előkészítős „nagyokat” évről-évre elhozzák hozzánk, hogy ismerkedjenek a könyvtár „illatával”, de összevont, vegyes csoport érkezik, a minitől a nagycsoportos korosztályig. Nagy lelkesedéssel készülünk mindig a fogadásukra, kikészítetjük az olvasóterem asztalaira a nekik szóló leporellókat, a nagyalakú színes képes meséskönyveket. Körülvezetjük őket a könyvtárban, játékos formában megmutatjuk, mit hol kereshetnek és fognak megtalálni. Elmeséljük, hogyan lehet beiratkozni nálunk és megkérjük őket, hogy ha tagok szeretnének lenni, és könyvet szeretnének kölcsönözni, akkor hozzák magukkal szüleiket is a beiratkozáshoz. Nagyon jól szokták érezni magukat nálunk, élvezettel visonganak a sok szép színes könyv fölött. Tágra nyílt csillogó szemekkel csodálják a „mi rengeteg kincsünket”, hiszen szinte minden kisgyermeket megbabonáz az a rengeteg könyv, amit egy könyvtárban találnak. Többségük még életében először jár ilyenkor könyvtárban.

Senki sem távozik üres kézzel, mert mindenkit megajándékozunk egy házi gyártmányú fénymásolt kedves kis könyvjelzővel, melyen egy kis kiszínezhető mesefigura van rövid kis idézettel, vagy kifestő lapot kapnak. Természetesen nem nagy dolgok, de mindig nagy örömmel és büszkén viszik haza a tőlünk kapott ajándékot. Sokan az itt szerzett élmény hatására még aznap délután megjelennek szüleikkel és beiratkoznak hozzánk, mutatja ezt az a tény is, hogy a 2003. évet 1942 olvasóval zártuk és ebből 54 beiratkozott olvasónk 6 éven aluli óvodáskorú.

Nem feledkezhetünk meg a többi korosztályról sem, hiszen olvasóink közül 406-an betöltötték már a 15 évet. 27 fő pedagógus, 31 fő felsőoktatásban tanul, ebből 18 tanítóképző vagy óvónőképző főiskolára jár, sőt van 6 rendszeresen visszajáró nyugdíjasunk is, aki azt mondja, hogy nagyon jó neki az az olvasnivaló, amit nálunk talál (Verne, Mikszáth, Móra stb.), és az ő lábainak már „nagyon messzire van a felnőttek könyvtára”. Olvasóink 17%-a középiskolás, (ez 326 gyereket jelent!) akik ugyan már "kinőttek" tőlünk, de visszajárnak. Sokan azért, mert megszoktak már nálunk, sokan azért, mert hiányzik nekik a nálunk megszokott jó hangulat, közvetlenség, sokan azért, mert talán megértő barátot találtak bennünk, akiknek el lehet mondani sérelmeiket, örömeiket, vágyaikat. Többségükben hozzánk is, és a „felnőtt” könyvtárba is be vannak iratkozva, és mindkettőbe járnak. Igyekszünk lehetőségeink függvényében az ő igényeiket is kielégíteni -legalább alapvető szinten- nekik szóló folyóiratokkal, kötelező irodalommal stb.

Mivel nálunk a beiratkozásnak nincs alsó (se felső) korhatára, ezért GYES-en lévő anyukák is rendszeresen hozzák karonülő vagy még totyogni is alig tudó csemetéiket, és sokszor 2-3 órán keresztül is „elbóklásznak” együtt a könyvek között. Láthatóan jól érzik nálunk magukat, az anyukák közben elbeszélgetnek egymással vagy elolvassák az újságokat- talán ezzel is oldani tudják elszigeteltségüket, magányukat.

Rendszeresen visszajáró nyugdíjasaink is vannak, akik azt mondják, hogy nagyon jó neki az az olvasnivaló, amit nálunk találnak (Verne, Mikszáth, Móra stb.), és az ő lábaiknak már "nagyon messzire van a felnőttek könyvtára".

III/2/g  Szerzeményezéseink

8-16 éves korosztályhoz tartozik az olvasók jelentős része, ezért elsősorban a város általános iskolás diákjainak könyvtárral szemben támasztott igényeit igyekszünk kielégíteni ismeretterjesztő könyvekkel és szépirodalommal. Sok középiskolás jár még vissza, az olvasótermi anyagot is úgy kell fejlesztenünk, hogy nekik is tudjunk segítséget nyújtani. Beszerzési forrásaink: Könyvtárellátó, kedvezményes vásárlási lehetőség a helyi könyvesboltokban, személyes vásárlás Szegeden, a Könyvtárellátó újonnan kihelyezett boltjában. Interneten keresztül az Alexandra könyváruház kínálatából közvetlenül rendelünk dokumentumokat. A könyváruház rövid ajánlást is ad a könyvekhez és bemutatja s borítófedelet is. (A gyermekkönyvtárba csak jegyzék érkezik, Új könyvek nem, ezt ezekkel a könyvajánlásokkal váltjuk ki.)

Jelentősen nőtt a könyvtárlátogatók s különösen a kézikönyveket (nyilvánvalóan iskolai feladatok megoldásához a tanterveknek, az iskolai-, közkönyvtári és otthoni könyvgyűjteményeknek is köszönhetően) használók aránya. A helyben olvasás megszerettetése nemcsak azért fontos, hogy a tanuló megfelelő környezetben, hasznos szórakozással ismeretszerzéssel tölthesse szabadidejét, hanem elsősorban azért, mert így megtanulja a könyvtári kézikönyvek használatát. A gyermekkönyvtárnak tehát a kölcsönzésre szánt könyvanyagon kívül olyan könyveket is gyűjtenie kell - lexikonok, szótárak, antológiák stb.- melyek bizonyos fogalmak tisztázásához, az iskolai anyag bővítéséhez, a gyermek szókincsének fejlesztésére folyamatosan használhatók. A kézikönyvtár használata főleg a tíz éven felüli gyermekek körében fontos, hiszen ők már összefüggésükben látják a dolgokat. A kézikönyvtár használata megkönnyíti az általános ismeretek elsajátítását, az iskolai szakképzést, a személyes képességek kibontakozását, és a rendszeres ismeretszerzés.

Problémáink azért nekünk is vannak. A könyvek árai az egekbe szöktek pár év alatt, ezért sok szülő képtelen gyermekeinek megvenni azt. A családok egyre inkább a könyvtár állományára vannak utalva, ugyanakkor kénytelenek vagyunk egyre kevesebb könyvet, gyakran már csak egyetlen példányban beszerezni. (Ez, főleg szakirodalomnál gyakorlatilag nem, vagy alig kölcsönözhető.) Ez már régóta fájó pontunk. Hiszen, ha a család nem veheti meg, akkor legalább a könyvtárban meg lehessen találni a keresett művet!

III/2/h Játszóházaink

Egy merész ötletnek engedve hívtuk életre a gyermekkönyvtárunkban 8 éve működő, egy könyvtárban akkor talán még szokatlan, „ünnepre készülő” játszóházakat (lásd 5. Melléklet). Úgy éreztük, szükség van egy olyan helyre, ahol a hátrányos helyzetű (akár fogyatékos is), a kulcsos és az unatkozó gyermek is szívesen tölti idejét. A könyvtárunk karácsony, farsang és húsvét előtt más-más apróság elkészítésének lehetőségét kínálja. A gyermekkönyvtár olvasóterme ilyenkor műhellyé válik, ahol a foglalkozásokon résztvevők felnőtt irányításával munkálkodhatnak. Évről évre megújulva, valami különlegessel, érdekességgel előrukkolva készülődünk az ünnepek előtt és várjuk az alkalmanként megjelenő 50-70 gyereket. Jó hangulatban telnek a délutánok, munka közben beszélgetünk az ünnepről, az együttlét fontosságáról, a gyerekek segítenek egymásnak, új ötleteik vannak, amit meg is valósíthatnak a rendelkezésre álló alapanyagokból.

Az ünnepre készülő játszóházak sikerén felbuzdulva, és a közkívánatnak engedve 2003 nyarán már az ötödik nyári játszóházunkat bonyolítottuk le. Az első évben ezeket a nyári szünetben rendeztük, látva a sok unatkozó, ténfergő gyereket. Az ötlet, a szándék, az akarat megvolt, csak akkor még az anyagi források hiányoztak a tervek megvalósításához. Azzal dolgoztunk, amit találtunk. Papír, olló, színes ceruza minden könyvtárban akad, pár darab színes karton megvételét pedig még egy könyvtár költségvetése is elbírja. Készültek papírforgók, papírkatonák, őrtornyos várakat pedig a szomszédos boltokból „összekuncsorgott” hullámpapír dobozokból készítettünk hozzá. Elkértük a választási papírurnákat és az otthonról hozott maradék tapétával kívül-belül kidekorálva, ajtót-ablakot vágva rá elkészült vágyaink babaháza. Szülői felajánlásoknak köszönhetően az ablakokra csipkefüggöny, a padlóra pedig még szőnyeg is került. Több napi elfoglaltság volt ez, hiszen a cserepeket egyesével vágtuk és festettük ki, majd ragasztottuk fel a sátortetőre, sőt utána az összehordott gyufás, orvosságos és egyéb kis dobozokkal be is bútoroztuk a kész házikót. Sógorom tanyáján egy vasárnap libatollakat gyűjtöttem, majd ezeket másnap szép tarkára kifestettük, két hosszú filccsík közé ragasztva olyan tolldíszt varázsoltunk magunknak, hogy a legkényesebb indián főnök is megirigyelhette volna. Egy anyuka egy nylontáska páratlan zoknit hozott, ezekből készültek a zoknidakszlik és egyéb kabalák. Hát így próbálkoztunk először a semmiből valamit készíteni. A következő évben a könyvtár költségvetéséből is kaptunk már támogatást, majd az azt követő évben a Polgármesteri Hivataltól is. Ezzel volt egy kis szerencsénk, egy ott dolgozó kislánya elmesélte otthon, hogy milyen jól érezte magát nálunk, megmutogatta, miket készített, ezzel felhívta ránk önkéntelenül is a figyelmet. A támogatás azóta is folyamatos.

2 hetes programmal indultunk, de ez mára már egy hónapossá nőtte ki magát. Július első két hetére, majd augusztus első két hetére kínálunk elfoglaltságot a város ifjú lakosainak. A foglalkozások vezetését mi magunk, gyermekkönyvtárosok, lelkes amatőrökként végezzük, ki mihez ért, milyen technikát tanul meg és tanít meg szívesen alapon. Nem ragaszkodunk a természetes anyagokhoz, ám igyekszünk valamilyen új anyagot vagy technikát bemutatni a gyerekeknek (méhsejtpapír, dekorgumi, rondó, szalvétatechnika, üvegfestés, gyöngyállatkák, gyöngyszövés).

A játszóházak nyitottak, bárki eljöhet és elkészítheti a neki legjobban tetsző dolgokat. A foglalkozásokon részt vevő gyerekek közül sokan később (ha korábban nem voltak még könyvtárunk tagjai) olvasóként, visszatérő játszóházba járóként újra felkeresnek bennünket. A szülőknek az ingyenesség, a felügyelet biztosítása, a gyerekeknek a közös alkotó munka és az "én készítettem" öröme a legfontosabb. Célunk, hogy egyre több gyereknek biztosítsunk olyan színes programot, ahol hasznosan tölthetik szabad idejüket, fejleszthetik kézügyességüket, kreativitásukat és szabadjára engedhetik fantáziájukat.

Tematikus játszóházainkat a milleneum éve ihlette. Elvittünk 40 gyereket Ópusztaszerre, majd Szegedre, ahol megnéztük a Móra Ferenc Múzeumban a jurtát. Hazajövetelünk utáni játszóházainkban a kiránduláson résztvevő gyerekekkel megbeszéltük a látottakat, majd favázzal és ponyvaanyagból elkészítettük a magunk kis jurtáit. Készítettünk agyagedényeket, régi ékszereket. Múzeumból régészt hívtunk, aki mesélt nekünk a város környékén talált honfoglalás kori tárgyakról, maradványokról. Beszámolt az akkor éppen folyó ásatásokról is. A játszóház-sorozat betetőzéséül, kihasználva, hogy ingyen utazhattunk, felvittük a gyerekeket Budapestre és megnéztük velük kívül-belül az Országházat. Volt olyan gyermekünk, aki életében először látta Budapestet, volt, aki először utazott vonaton, metrón, és volt, akinek még a mozgólépcső is hatalmas élményt jelentett. Fülkés vonatvagont különítettek el számunkra, ez pedig csak fokozta a jó hangulatot. Egy kedves hölgy vezetett végig minket a Parlamenten és sok érdekes információt kaptunk tőle az épületről, a képviselők munkájáról. A legérdekesebb azonban a koronázási ékszerek megtekintése volt: korona, jogar, országalma, királyi kard. Hosszú volt az út és nagyon elfáradtunk, de visszafelé a mi énekünktől volt hangos a szerelvény.

Mindnyájan nagyon jól éreztük magunkat, és nagyon sokat tanultunk, rengeteg élménnyel lettünk gazdagabbak a tematikus játszóházakban, a kis csapat ki is követelte a folytatást.

A könyvnyomtatás feltalálása igen fontos állomás a könyvek történetében. Az Olvasás Évében / 2001-2002/ a könyv téma köré szerveztünk ilyen típusú játszóházakat. (10. melléklet) Először arról beszélgettünk, miért volt szükség a gondolatok lejegyzésére, s felsoroltuk a betű és számírás történetének néhány érdekes állomását. A gyerekek készíthettek agyagtáblát, amire rajzokkal vagy ékírással jegyezték fel közlendőjüket. Az ügyesebbek a rovásírás jeleinek felhasználásával készült szöveget fejthettek meg, s aki kedvet érzett hozzá, egy érdekes számolóeszközt, kimput is készíthetett.

Néhány héttel később a kéziratos könyvek, oklevelek kapcsán beszélgettünk Mátyás könyvtáráról, a kancelláriákról, a kódex készítés rejtelmeiről. Mindenki készíthetett egy oklevelet, amit viaszpecséttel láttunk el.

Kihasználva a hely közelségét kirándulást szerveztünk Gyomára a Kner Nyomdába és annak múzeumába 40 gyerekkel. A fantasztikus idegenvezetés mellett izgalmas volt látni a régi gépeket, kipróbálni a kézisajtót. A mai nyomdát is megnézhettük, így összehasonlíthattuk a múlt és a jelen könyvkészítési eljárásait. Hazafelé a békéscsabai gyerekkönyvtárban tettünk látogatást.

Itthon a következő foglalkozásunk természetesen a könyvnyomtatásról, annak jelentőségéről szólt. Mindannyian készítettünk egy kis könyvet, amit magunk fűztünk, s radírba karcolva elkészítettük a monogramunkat is, hogy kipróbálhassuk a mélynyomást, hiszen a magas nyomást mindannyian ismerjük a játéknyomdából. A gyerekek minden esetben megnézhették azokat a könyveket, amelyekből a foglalkozásokra készültünk.

Hagyományos játszóházainkban minden évben készítünk farsangi álarcokat, húsvéti és karácsonyi meglepetéseket. Március 15-e környékén kokárdát készítünk. Nyaranta pedig júliusban és augusztusban 2-2 héten keresztül minden délelőtt valami hasznos vagy kedves apróságot készíthet velünk a gyereksereg.

A játszóházak megvalósításához anyagi segítséget a TIT Orosházi Szervezetétől és a Polgármesteri Hivatal Kulturális Osztályától kapunk, ma már rendszeresen, sőt egy orosházi méhész család (a Méhész Egyesület támogatásával) minden karácsonyi játszóházra térítésmentesen rendelkezésünkre bocsát nagyobb mennyiségben viaszlapokat és kanócot gyertyakészítéshez. Figyelemmel kísérjük az országos pályázati kiírásokat, ebben az évben is sok helyre pályáztunk, több – kevesebb sikerrel. Programjainkat főleg ezekből a pénzekből és a szerzett támogatásokból finanszírozzuk.

III/2/i Felvállaltuk még…

Gyermekkorban igen fontos szerepe van a képességek komplex fejlesztésének, a „verseny”, a „játék”, az élmények többszintű és formájú megjelenésének. A versenyek – akár a nézőket, akár a résztvevőket nézzük – sok embert vonzana. A vetélkedő ugródeszkaként lehetőséget ad az ismeretlenség homályából való kilépésre. Az iskolás korosztálynál már a mese – vers – prózamondó versenyek és az azokra való felkészülés is igen nagyszerű lehetőséget kínálnak az olvasás népszerűsítésére, mellette a sikerélmény fontos ösztönzés, komoly tudatformáló szerepe van a gyerekeknél. Az olvasási élmények feldolgozása és másokkal való megosztása nagyon fontos. Kitűnő lehetőséget teremtenek ezekre a rajzpályázatok, melyeknek témái valamilyen irodalmi élménnyel kapcsolatosak. Minden évben lehetőséget adunk a diákoknak, hogy bármilyen technikával készített művel benevezzenek versillusztráló pályázatunkra. Ezek a pályázatok (nem feltétlenül a díjak nagyságától lesznek sikeresek) bármely korosztály számára vonzóak. 2001-től már tradíció nálunk, hogy mai magyar költők köteteiből verseket válogatunk, s kérjük a gyerekeket, hogy készítsenek versillusztrációt azokhoz. Az érdeklődés óriási, már a legelső pályázati felhívásra is 416 pályamű érkezett. Minden évben április 11-én, József Attila születésnapján megemlékezünk a költészet napjáról, és ekkor értékeljük a pályázatot.

„Ezt olvastam – ezt ajánlom” címmel egy közös olvasófalat működtetünk, amelyre mindenki kitűzheti személyes olvasmányélményéről szóló beszámolóját, ajánlásait, hozzácsatolva saját illusztrációját. Természetesen a mi ajánlásaink is rákerülnek, az új könyveink ismertetése mellé legkedvesebb gyermekkori olvasmányaink is ajánljuk. Az élmények hatása motiválhatja a többieket a könyvvel való megismerkedésre.

„13+1 kérdés eszperente mesehősökről” a gyermekek kedvenc mesefiguráiról szólnak, melyhez szintén ismerni kell a meséket. /Vagy ezzel rávesszük őket, hogy olvassák el./ Könyvtárlátogatások, könyvtári órák végén sűrűn elővesszük ezt a kis játékos „feladatlapot”, legtöbbször óriási sikere van.(lásd 4.Melléklet)

Még tart a Potter-láz. Még mindig sokan vannak azok, akik szeretnék elolvasni J. K. Rowling történeteit. 2002-ben új játszóház-sorozatot indítottunk, ahol mindenki elkészíthette a saját varázspálcáját, varázssüvegét, varázsgömbjét, bemutathatta varázsló tudományát (egyszerű bűvésztrükköket), mesélhetett olvasmányélményeiről. Hatalmas sikerére való tekintettel ezt 2003-ban is folytattuk.

Érdekes jelenség ez a Potter-kérdés is. Sokat beszélgettünk róla gyerekekkel, lehet vitázni róla, hogy jó-e vagy rossz, de egyben megegyeznek a vélemények: aki előbb olvasta a könyvet, és csak utána nézte meg, annak nem tetszett a film. Más elképzeléseik voltak addig a helyszínekről, a szereplőkről. De ez fordítva is igaz. Aki előbb a moziban vizuális élményként élte át a történetet az utána már nem tudta elolvasni a könyvet, unalmasnak találta. A szöveg szerepét a kép veszi át, ami azért okozhat gondot, mert a kép elvont gondolatok közlésére alkalmatlan, megköti a fantáziát, s nehezebb érzékelni a vizuális manipulációt.

Ehhez a témakörhöz kapcsolódott meghívott vendégünk, Koszecz Sándor népmesekutató igényes, de nagyon szórakoztató előadása (beszélgetése inkább?) a magyar népmesékben gyakran előforduló fantasztikus lényekről, boszorkányokról, tündérekről, manókról, szélnél sebesebben száguldó hófehér paripáról és még sok minden egyébről. Akkora tetszést aratott, hogy ekkortól évről-évre meghívjuk, és 2003-ban immár 3. alkalommal tartott előadást a népmesék varázslatos világáról ifjú hallgatóinak.

Már az óvodáskorú gyermekek is szívesen mondanak mesét, verset, szívesen dramatizálnak. Megteremtettük azokat a lehetőségeket, melyek segítségével bemutathatják, mit tudnak, mi az, ami nekik tetszik. A 2003 őszén indult drámajátékos foglalkozásainkat (amit képzett drámajáték vezető tart) igen nagy érdeklődés kíséri a mai napig. A szereplés nem csak közönségformáló, de lehetőséget nyújt élmények átadására, beszélgetésekre is. A közös meséléssel már kicsi gyermekeknek is adhatunk irodalmi élményt, felkelthetjük az érdeklődésüket és talán sikerül belőlük olvasó gyerekeket, felnőtteket nevelni.

Szegedi kezdeményezés az Első Országos Könyvmolyképző, a Jonatán indítása. Egy kis csapat könyvmolyunk évről-évre megoldja a feladatsorokat, ők folyamatosan újra jelentkeznek, sőt új tagokkal is bővült kis csoportunk.

Sólyom Tamás műsora megzenésített versekkel sokáig emlékezetes marad a mintegy 400 gyereknek, akik élvezhették. Különtermet kellett kérnünk a Művelődési Központtól, mert annyian jelentkeztek, hogy hozzánk nem fértünk volna be. Egy könyvtáros, ha meghív egy-egy vendég előadót, aki megzenésített verseket ad elő, olyan gyermekeket is be tud vinni a könyvtárba, akik a zene miatt mennek be. Az előadó témaválasztása, személyisége, közönséghez való viszonya később elvezethet oda, hogy a verset hallgató „én ismertem” ezt a dalt felkiáltással megpróbálja megkeresni a többi dalt is verses kötetekben. Talán sok idő eltelik, amíg egy kazetta vagy lemez dalainak hallgatása odavezet, hogy keresi az újabb alkalmat a versekkel való találkozásra, de valószínű, ha erős élmények érték, akkor ez bekövetkezik. Az író- olvasó találkozón való részvétel: esztétikai élményeket nyújtó, tudatformáló hatású a személyes találkozó, mely a gyermek számára egész életre szóló élményt jelenthet, s pozitívan befolyásolja az olvasáshoz való viszonyát.

Kóka Rozália Kicsi kélgyókirályfi c. mesedélelőttjével kb. 80 gyereknek szerzett kellemes perceket, a Kolibri Színház művészei kb. 200-250 gyereknek tartottak előadást Téli jeles napok címmel. Természetesen ezek is ingyenes rendezvények voltak, pályázati és egyéb pénzekből. A résztvevő gyerekek többsége nem valószínű, hogy egyébként eljutott volna ilyen rendezvényekre.

2004-ben a Magyar Kultúra Napja városi rendezvénysorozatához kapcsolódva gyermekkönyvtárunk zenés irodalmi műsorral lepte meg kis olvasóit. Ennek előkészületi munkái hetekkel korábbra nyúlnak vissza, amikor a művészekkel felvettük a kapcsolatot, és időpontot egyeztetettünk. Ezt követhette a meghívók elkészítése és a gyermekcsoportok meghívása. Délelőtt megtettük az előkészületeket a délutáni rendezvényre. Az olvasóteremben lévő asztalokat és székeket félkör alakban rendeztük el, hogy minél több ülőhelyet tudjunk biztosítani. 2 órától Mészáros Mihály és Tomanek Gábor, békéscsabai színművészek - Játszunk együtt – játék és irodalom gyerekeknek címmel tartott vidám előadást a város alsó tagozatos gyermekeinek. Ismert és ismeretlen gyermekverseket énekeltek gitárkísérettel, megmozgatva a népes gyermeksereget. Jöttek osztályok, napközis csoportok és egyéni érdeklődők is. Együtt néztük meg a műsort a gyerekekkel. Jó volt nézni az izgalomtól kipirult, átszellemült kis gyermekarcokat, a csillogó szemeket. És jó volt hallgatni, ahogy együtt énekeltek a művészekkel, elfelejtve mindennapi kis gondjaikat, problémáikat, félelmeiket. Még talán a másnapi matek dogát is. Felejthetetlen élmény volt ez a délután nem csak nekik, mindannyiunknak, akik élvezhettük a műsort.

Már hagyomány, 3 éves múltra tekint vissza nálunk a kirándulásszervezés. Ezek „jutalomutazások”, támogatásokból, pályázatokból próbálunk mindig annyi pénzt szerezni, hogy a szülőnek a lehető legkevesebb kiadása legyen.

Elvittünk 40 gyereket Ópusztaszerre, majd Szegedre, ahol megnéztük a Móra Ferenc Múzeumban a jurtát. Szerveztünk utat Gyomára a Kner Nyomdába és annak múzeumába is 40 gyerekkel.

Kihasználva, hogy ingyen utazhattunk, felvittük a gyerekeket Budapestre és megnéztük velük kívül-belül az Országházat, utána elmentünk a Csodák Palotájába és a cirkuszba. Volt olyan gyermekünk, aki életében először látta Budapestet. Ezért tartom ezt is szociális tevékenységnek. Orosházáról Budapestre feljutni még diákigazolvánnyal is kb. 3 ezer Ft. És ez ugye csak az utazás. A gyerek persze nem mehet egyedül, a szülőknek pedig nem jár kedvezmény. Ez még a legkisebb, 3 fős családot számítva is 10-15ezer Ft-ot jelent. Hát inkább nem mennek. Mi pedig többször is megoldottuk úgy, hogy a gyerek egész utazása a családi kasszát csak az elfogyasztott Happy Meal menü árával terhelte meg (már ez is hagyomány, mert nálunk nincs MacDonald's).

Igyekszünk a folyamatosan felmerülő újabb- és újabb felhasználói igényekhez messzemenőleg alkalmazkodni, lehetőségeink függvényében. Nagy eredményeket értünk el, de még sok a tennivalónk minden területen.

© 2011 Orosházi Gyermekkönyvtár. Könyvtárunk honlapja 2007. március 22-én indult. Az oldalon lévõ információkat felrakta és frissíti:
Kiss Márta. kismart@gmail.com. A honlapot készítette: Varga Ádám. xxv25.weboldala.net. Illusztrátor: Mester Kata. mester_kata@yahoo.com
Designed by Joomla 1.7 templates and web hosting by justhost reviews. All Rights Reserved.